Általános iskolában alsó tagozaton nem kellene erőltetni csak ismertetni a kötelezőket. Hiszen 3.-4. osztályban olyan kötelezők vannak a gyerekek számára, mint például a Fekete Istvántól a Vuk vagy a Tüskevár. Magát az író munkásságát én meg sem kérdőjelezem. Viszont azt igen, hogy e kettő olvasmánynak miért kell kötelezőnek lennie egy gyermek számára?

     A Vukból bár mesefilm is lett, de egyáltalán nem tartom igazán mesének. Legalábbis gyerekként én nem bírtam sírás nélkül végignézni. Magával a rókák párbeszédével nincs semmi baj, hiszen nagyon tanulságos.Viszont a vadászat felbukkanása az egész történetet fájdalmassá teszi a számomra.

     Minden gyerek más lelkületű és érdeklődésű. Nem biztos, hogy akarja tudni azt, hogy a rókát, lelövik. Vagy, hogy egyáltalán érdekli az egész kisregény.

     Aztán ott a Tüskevár...Megint csak az okos tanulságos történetben megjelenik a vadászat is. Kell ez? Vagyis inkább úgy kérdezném, kell ez mindenkinek, és főképpen a 3.-4. osztályos tanulóknak?

      Jómagam az a gyerkőc voltam, aki ha azt hallotta hogy kötelező elolvasni valamit, akkor inkább el sem olvasta. Sőt! Javarészt kerülte, mint a pestist. 

       Így akar hát az oktatási rendszer olyan nebulókat kinevelni, akik szeretnek olvasni? Kötelező olvasmányok kényszerítésével? Célravezető-e ez? Én nem hinném. Olvasni bárki megtanulhat. Olvasásra tanítani könnyű egy gyereket. Olvasni szerető emberré viszont nehezebb nevelni. Hiszen figyelni kell arra, mi érdekli az adott növendéket. 

       Sokkal fontosabb megtalálni a gyermek érdeklődésének megfelelő könyvet. Ezáltal az olvasás megtanulása jóval könnyebb. Hiszen ha érdekeli az, amiről egy adott könyv szól, anélkül gyakorolja magától az olvasást, hogy az számára erőltetve lenne. 

      Illetve sokszor az is a probléma, hogy azt sem értik a diákok, amiről szól egy bizonyos mű. Ajánlott volna minden számukra kötelező kötet mellé egy külön kis kiadvány, amely magyarázza szótárszerűen a régi, vagy nem mindennapi kifejezéseket. Azért, hogy ne csak olvassanak, hanem élmény is legyen nekik a sorokkal szemezni, és a szókincsük úgyszintén gazdagodjon. Ezáltal pedig nemcsak olvasni fog meg tanulni a gyermek, hanem olvasni is fog szeretni, és igen jól kommunikáló felnőtté cseperedik majd a későbbiekben.